„Ahol a tehetséged és a világ szükségletei metszik egymást, ott van a te hivatásod.” Arisztotelész

Hosszú hónapok teltek el sikertelen álláskereséssel, és én egyre frusztráltabbá váltam. Mindez az MBA programot követően történt, amit nappalin végeztem. Nem ez volt az első eset, hogy hosszú ideig nem találtam állást, de ez érintett a legmélyebben, mivel az anyagi erőforrásaimat a program és az álláskeresés ideje alatt teljesen feléltem.

Meg kellett tapasztalnom, hogy mindaz, amit az MBA-n tanultam, hiába bizonyult gyakorlati tudásnak, nem pótolta a tanácsadói gyakorlatot, amit a nemzetközi tanácsadó cégek vártak el, akikhez jelentkeztem. Egyre világosabbá vált, hogy a felkészültségem, a vágyaim és lehetőségeim nem találkoznak. Taktikát kellett váltanom, más irányba továbblépni.

Pozicionálja magát helyesen az álláspiacon

Az egyik leggyakoribb ok, ami a hosszú ideig tartó sikertelen álláskeresés mögött húzódik, hogy nem választunk jól, legyen szó akár a szakterületről, akár a munkakörről, vagy akár a cégkultúráról. Találkozom álláskeresőkkel, akik olyan állásokra pályáznak, amiket „nem nekik írtak ki”, bár úgy tűnik, mintha többé-kevésbé megfelelnének az elvárásoknak.

Nem tudnak a sorok között olvasni, és magukba se mernek mélyen betekinteni, és persze értetlenül állnak az előtt, hogy miért nem hívják be őket állásinterjúra. Ebbe a táborba tartoztam én is, amikor az MBA programot követően sokáig nem tudtam elhelyezkedni.

Kevés esélyünk van elnyerni ügyfélszolgálatos munkakört egy multinál, ahol alapfeltétel a magas szintű angol nyelvtudás, mi pedig konyhanyelven beszélünk. Illetve arra a vezetői munkakörre is hiába ácsingózunk, ahol a feladat összetettsége messze meghaladja, vagy éppen alulmúlja kompetenciáinkat.

Önmagunk helytelen pozicionálása leginkább az önismeretünk, illetve a munkaerőpiacról alkotott elképzeléseink hiányosságaira vezethetőek vissza. A munka világa sokat változott az elmúlt években, és ha alkalmazásban voltunk, sejtelmünk sem lehet, miként változtak a munkaadók elvárásai.

Ráadásul mi is folyamatosan változunk: a régen izgalmas feladat mára már unalmas robottá válhat. A lelkünk mélyén új kihívásokra vágyunk, de próbáljuk őket elhárítani, igyekszünk a kitaposott ösvényen haladni.

Csak akkor szembesülünk azzal, hogy valamin változtatnunk kellene, amikor az állástalanság, illetve az anyagi nehézségek olyan mértékű szenvedéssel járnak, hogy nyitottá válunk rá.

Ha hosszú ideje nem találunk állást, mindenképp érdemes feltárni az okokat. Hetekkel, hónapokkal lerövidíthető az álláskeresés, ha felkeresünk egy karrier-tanácsadót, aki segít a szakmai önismeretünk elmélyítésében, pontosan ismeri az álláspiacot, és rámutat, min érdemes változtatnunk, és miként érdemes magunkat az álláspiacon pozicionálnunk.

Hívja fel magára a munkaadók figyelmét eredményközpontú és egyedi önéletrajzzal

Ha nem hívták be állásinterjúra, valószínűleg az önéletrajzával van gond. Az interneten keringő önéletrajzminták többsége elavult.

Ma az igazán versenyképes önéletrajzok eredményközpontúak és egyediek. Hitelesen utalnak azokra a kompetenciákra, melyekre építve az eredményeket elérték. Átlátható szerkezetük, egyedi tartalmuk, hibátlan és esztétikus megjelenésük alapján azonnal kitűnnek a többi közül.

Egyedi önéletrajzot írni művészet, ami meglátásom szerint valódi szakmai önismeret nélkül aligha lehetséges. Ha az ön célja nemcsak a megélhetésért dolgozni, hanem a munkát valódi hivatásként képzeli el, és olyan építő tevékenységben szeretné magát kibontakoztatni, amiben igazán örömét leli, akkor új technikákat is be kell vetnie, hogy megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő állást.

Például érdemes az önéletrajzát Google önéletrajzzá bővítenie, könnyen megjegyezhetővé válni a személyisége vonzó bemutatásával vagy személyes márkaépítésbe kezdeni.

Azt is érdemes tisztán látni, hogy a munkaadók teljesítményt várnak öntől, hogy kitermelje annak a költségnek a többszörösét, amibe az alkalmazása kerül. Az önéletrajzában meg kell mutatnia, hogy képes lesz erre. Ha az önéletrajzával néhány próbálkozást követően nem ér el eredményt, azaz nem hívják be interjúra, ne vesztegesse az idejét.

Írja át az önéletrajzát, kezdje újra az alapoktól. Mutassa meg szakembernek, kérjen visszajelzést, de ön írja meg! Addig alakítsa, módosítsa, amíg eléri vele a kívánt hatást.

Készüljön fel alaposan az állásinterjúra

Ha nem hívják be második vagy harmadik állásinterjúkörre, akkor minden bizonnyal az állásinterjú-technikáján kell csiszolnia. Az állásinterjún való szereplés leginkább készség kérdése, ami gyakorlással, önértékeléssel és konstruktív visszajelzésekkel fejleszthető.

A gyakorláshoz állásinterjú-helyzetekre van szükségünk, az önértékeléshez pedig egy olyan sorvezetőre, amely leírja a sikeres állásinterjúzás viselkedésformáit.

Konstruktív visszajelzést az interjúvezetőtől kérhetünk, bár valós interjúhelyzetet követően ritkán adódik lehetőségünk arra, hogy az interjúvezető ezt nyíltan meg is tegye. A szubjektív önértékelés miatt és a konstruktív visszajelzés hiányában legtöbben úgy hurcolják interjúról interjúra a hibáikat, mint egy vírust.

Az  Állásinterjú haladóknak c. könyvben olyan állásinterjú-technikai ismereteket és gyakorlati tippek gazdag tárházát mutatom be, amivel alaposan fel lehet készülni az állásinterjú minden egyes aspektusára.

Megszámlálhatatlanul sokszor ültem az asztal mindkét oldalán, jelöltként és interjúvezetőként egyaránt, így a legkifinomultabb technikákat is mélyrehatóan ismerem.

A könyv tartalmaz 150 állásinterjú-kérdést és 250 inspiráló mintaválaszt, amiből minden, professzionális területen elhelyezkedni kívánó vezető vagy szakember egészen biztosan képes megalkotni a saját, egyedi válaszait. A könyv tartalmaz egy önellenőrző listát, ami nagyban segíti az állásinterjúra való önálló felkészülést.

Ha úgy érzi, sikeresebben szerepelne az állásinterjún, ha előzetesen lehetősége volna egy „főpróbára”, készséggel állok a rendelkezésére egyéni coaching keretében.

Alkalmazzon átfogó és proaktív állástalálási stratégiát

Szintén gyakori ok, amikor valaki hosszú ideig nem talál állást, hogy hagyományos módon keres. Küldözgeti az önéletrajzát az álláspályázati kiírásokra, és még csak válaszra sem méltatják.

Ennek ellenére az álláskeresők többsége mégis megmarad a szokásos technikánál. Van, akinek beválik, de ha mégsem, érdemes változtatni a stratégián.

A hagyományos stratégiát követve valójában csak sodródunk az árral, míg az átfogó és proaktív megközelítés során mi magunk választjuk meg, miként gondolunk önmagunkra és a helyzetünkre, mit keresünk, és hogyan.

A Szakmai önéletrajz haladóknak c. könyvemből részletesen megismerheti és elsajátíthatja a legmodernebb álláskeresési stratégiát, amivel jelentősen lerövidítheti az álláskereséssel eltöltött időt.

Az általam ajánlott álláskeresési stratégia több energiát igényel, mint a hagyományos. Önvizsgálatot, tudatosságot és cselekvő hozzáállást kíván.

Esettanulmány:

Engedje meg, hogy elmeséljem egy ügyfelem történetét, hogy jobban megvilágítsam, hogyan működik az átfogó és proaktív stratégia.

Egy ötvenhez közeli vállalkozó férfi keresett meg azzal, hogy nem megy a vállalkozása, munkát keres és megélhetést. Hajlandó akár külföldre is költözni, mivel egyre kilátástalanabbnak látja a helyzetét, és kezdi magát vesztesnek érezni.

1. Először összegyűjtöttük az eddigi eredményeit, amin maga is meglepődött. Láthatóan fellelkesült, és elkezdett magára olyan értékes erőforrásként tekinteni, aki hasznára lesz leendő munkáltatójának.
2. Alaposan átgondoltuk, mik azok a tevékenységek, melyek örömöt okoznak neki, és arra jutottunk, hogy az üzletfejlesztés az, amivel szívesen töltené az idejét. Megállapítottuk, hogy ez anyagilag is megfelelő lehet, különösen, ha sikerülne külföldön elhelyezkednie.
3. Összeírt húsz céget az iparágból, amit ismert, és elkezdett információkat gyűjteni a cégek honlapjairól, és felvenni a kapcsolatot a kiválasztott cégek hazai leányvállalatainál dolgozó ismerőseivel, akiket a LinkedInen talált meg.
4. A begyűjtött információk alapján, rövid időn belül pontosan meg tudta mondani, mi motiválja őt abban, hogy egyik vagy másik céghez jelentkezzen.
5. Készítettünk egy olyan önéletrajzot, amiben minden korábbi releváns eredményét feltüntettük.
6. A szakmai önismereti gyakorlatok eredményei alapján pedig átgondoltuk, mi teszi őt egyedivé, és mindezt olyan vonzó módon csomagoltuk, hogy megnyíltak előtte a cégek kapui.

Változtasson azon, ahogyan önmagára és a helyzetére tekint

A kilátástalan álláskeresés mögött gyakran önbizalomhiány húzódik. De beszélhetünk alacsony önértékelésről, álláskereséssel kapcsolatos félelmekről, motiválatlanságról, vagy akár lustaságról is. Ezek bizony komoly akadályai az állástalálásnak.

Érthető, hogy önbizalmunk alábbhagy, ha hosszú ideje nem találunk állást. Mit lehet ezzel kezdeni? Vegyük számba az erősségeinket. Erősségei mindenkinek vannak, és ezek könnyen feltárhatóak.

Egy másik lehetőség, hogy keressük azokat a helyzeteket, amelyek lelkesedéssel töltenek el, vagy azokat az embereket, akikkel olyan témákról beszélgethetünk, amelyek igazán érdekelnek bennünket. Ha megtaláljuk önmagunkban a hajtóerőt, a szenvedélyt, akkor az táplálni fogja a jövőképünk megvalósításához szükséges fegyelmet.

A fegyelem abból áll, hogy megfizetjük a jövőbeli elképzeléseink valóra váltásának az árát. Ez pedig a valóság kemény, gyakorlatias és brutális tényeinek kezeléséről szól, és arról, hogy megtesszük, amit meg kell tennünk ahhoz, hogy haladjanak a dolgaink.

Tippek:

A legokosabb, amit tanácsolni tudok azoknak, akik hosszú ideje nem találják a számukra megfelelő állást, hogy mélyítsék az önismeretüket, hangolják össze a szakmai önéletrajzukat a munkaadói elvárásokkal.

Írják újra az önéletrajzukat, csiszoljanak az állásinterjú-technikájukon, változtassanak a hozzáállásukon és az álláskeresési módszereiken. Ha nem működik, amit tesznek, tegyék másképpen.

Változtassanak. Változtassanak. Változtassanak… Egészen addig, amíg meg nem találják azt az állást, amiben örömüket lelik, amiben kibontakozhatnak, és ami anyagilag is megfelel a számukra.