Hogyan határozza meg a fizetési igényét?

A korábbi fizetésének nem kell kiindulási alapként szolgálnia a jövőbelihez. Minden munkakör más, nem beszélve a munkaadó elvárásairól. Ha azonban megmondja, mennyi volt a fizetése korábban, vagy jelenleg mennyit keres, azzal nem feltétlenül jár jól.

Ha ugyanis jóval kevesebbet keres, mint amennyit adni terveznek, lefelé módosíthatja a munkaadó elképzeléseit. Ha jóval többet keres, akkor pedig azt gondolhatják, hogy elégedetlen lesz azzal, amit adni tudnak, nem ajánlják fel az állást.

Ha úgy dönt, hogy megmondja, mennyit keres, akkor kb. 10-20%-kal több fizetésre számíthat. Ezért ha úgy gondolja, hogy jó alkupozícióban van, akkor inkább a fizetési igényét jelölje meg ahelyett, hogy a jelenlegi keresetét említi.

A bérigény megadása nyilván kulcskérdés, így ezzel kapcsolatban sok mindent érdemes tisztázni. Alapvetőan azt, hogy mit értünk alatta: a teljes javadalmazási csomag értékét (beleértve a bónuszt, béren kívüli juttatásokat), vagy csak az alapbért.

Fizetési igény meghatározása lépésről lépésre

1. Mindig egyértelműen adja meg, hogy nettó vagy bruttó alapbérre gondol-e. Szerintem felkészüléskor érdemes először a nettó értékekkel számolni. Majd bruttósítani az értékeket az interneten található bérkalkulátorok valamelyikének segítségével.

A munkaszerződésbe mindig a bruttó összeg kerül, ezért vannak cégek, akik a bruttó értéket szeretik jobban. Míg más cégek a nettót, ezért mindkettővel készüljön.

2. Ha igényt tart bónuszra a teljesítménye után, akkor azt külön adja meg. Ezt éves szinten szokták számolni, és százalékban érdemes megadni. A bónusz általában az éves bruttó alapbér 10–30%-a.

3. A béren kívüli juttatások, vagy más néven cafeteriakeret egy másik eleme a jövedelemnek, amit havi vagy éves szinten szoktak megadni nettó vagy bruttó összegben.

Előfordulhat, hogy egy cégnél alapbérben nem tudnak rugalmasak lenni (pl. egy multicégnél, ahol pozíciókhoz rendelt bérsávokban gondolkodnak), de jó bónuszt vagy cafeteriát adnak. Ezért fontos alaposan utánanézni az információknak.

4. Szó lehet még például gépkocsi-támogatásról, céges autóról, laptopról vagy mobiltelefonról.

5. Ezeken túl számos egyéb olyan dologról, ami a döntésünknél sokat nyomhat a latban, hogy elfogadjuk-e az állást, vagy sem. Például hogy a munka otthonról is végezhető-e (akár csak egy-két nap hetente), milyen képzésekre van lehetőség, részt vehetünk-e nemzetközi konferenciákon, és sorolhatnám.

A bértárgyalás egy folyamat

A bértárgyalás nem egy egyszeri alkalom. A kiválasztás teljes folyamata során többször is előkerül a fizetés témája. Nézzük lépésről lépésre, hogy mikor és milyen formában lehet erre számítani.

1. Előfordulhat, hogy már az álláspályázati kiírásban kérik, hogy az önéletrajzában jelölje meg a fizetési igényét. Ezt szűrőfeltételként használják, ami nem feltétlenül rossz gyakorlat. Hiszen idejében kiderül, hogy passzolnak-e a fizetési elképzelések, és ha nem, akkor nem rabolják feleslegesen egymás idejét.

2. Ha toborzócégen keresztül történik a folyamat, akkor a toborzócég képviselője előbb-utóbb rákérdez az ön fizetési igényére, és erről tájékoztatja a megbízót. Ebből következik, hogy amikor ön találkozik a vállalat képviselőjével, akkor a cég általában már tisztában van az ön fizetési elvárásaival, ennek tudatában hívják be önt interjúra.

3. Ha az első interjúra telefonon vagy közvetlenül a cégnél kerül sor, és felteszik a kérdést, hogy mennyit keres jelenleg, vagy mi a fizetési igénye, akkor válaszolnia kell. Ha csak minimum havi 300 ezer forintos fizetést hajlandó elfogadni, és a megpályázott munkakörben havi 200 ezer forintnál többre egészen biztosan nem számíthat, megfontolandó, akar-e időt tölteni az interjúkkal.

Amikor legelőször felveszik önnel a kapcsolatot telefonon, megkérdezheti, hogy:

„Meg tudná mondani, kérem, hogy erre a munkakörre mi a fizetési skála/juttatási csomag?”

Ha a személy, aki felhívja, nem tudja, vagy nem akarja elárulni, akkor az intuíciójára alapozva döntse el, hogy elfogadja az interjút, vagy sem.

4. A többkörös interjúk során a jövedelemalkura jellemzően az utolsó körben kerül sor, addigra mindkét félben kialakult, mire is számíthatnak egymástól.

Ne feledje, hogy a bértárgyalásra mindig azt követően kerül sor, hogy a cég felajánlotta önnek a pozíciót. A pozíció felajánlása azt jelenti, hogy elmondják, írásban megküldik, hogy mik lesznek a feladatok, elvárások, és ezért milyen jövedelmet kínálnak.

Érdemes résen lenni, és elkérni a munkaszerződés-tervezetet, aminek a végső változatát majd aláírják. A szóbeli megegyezésből a későbbiekben lehetnek problémák. Ragaszkodjon ahhoz, hogy megkapja írásban a részleteket.

Nem minden cégnél kezdeményeznek bértárgyalást

Ez inkább a nagyobb, a sok embert foglalkoztató társaságokra jellemző. Kisebb cégek gyakran csak annyit mondanak: „Ennyit és ennyit tudunk fizetni, ez elfogadható önnek?” Ez azonban nem jelenti azt, hogy önnek erre bólintania kell.

A cégek ugyanúgy átgondolják a maguk fizetési skáláját, teljesen hasonlóan, ahogyan azt önnek is ajánlottam a cikkem elején. Pontosan tudják, hogy maximum mennyit tudnak fizetni, mennyit szeretnének ideálisan, és mi volna számukra a leggazdaságosabb.

Ha a cég azt mondja, „ennyit és ennyit tud fizetni”, azt tekintse indító összegnek. A bértárgyalás valójában innen indul.

Mit mondjon, amikor első körben a bérigényéről kérdezik?

Alapvetően két eset fordulhat elő: nyíltan megmondja a bérigényét, vagy kibújik alóla. Nyilván sok mindentől függhet, hogy melyiket választja, pl. a habitusától, attól a helyzettől, amiben éppen felmerül a bérkérdés, vagy aminek aktuálisan az értelmét látja. Önnek kell eldönteni, de azért némi segítséget ehhez is adok:

1. Ökölszabályként szoktuk javasolni, hogy ne egy pontos összeget mondjon, hanem egy sávot, amelyen belül elképzelhetőnek tartja a megegyezést. Például: 300–380 ezer Ft/hó.

Ha viszont ezt nem helyezi megfelelő kontextusba, akkor ebből a kiválasztást végző szakember szelektíven csak a 300 ezres értéket látja meg. Feltételezi, hogy ez egy bruttó érték, és benne van az ön bónuszigényétől a béren kívüli juttatásig az égvilágon minden.

Ha ön így gondolja, akkor minden rendben. Ha nem, akkor érdemes ehhez némi magyarázatot fűzni az előzőekben említettek felhasználásával.

2. Másik megoldás, hogy nem ad meg számadatot, ameddig csak lehetséges, hanem például azt mondja:

„A fizetés fontos, de nem az egyetlen szempont, függ az elvárásoktól, a juttatási csomag elemeitől és összegétől is”.

Vagy:

„Még nincs elegendő információ a birtokomban a pontos válaszadáshoz.”

Helyzetfüggő, hogy ez szerencsés választás-e, illetve hogy mikor jön el az a pont, amikor ez már értelmetlen. Ezt az adott helyzetben önnek kell eldöntenie.

Mindenesetre, ha úgy érzi, nem tudja elkerülni a választ, akkor minél magasabb összeget adjon meg. Vonatkozhat ez a teljes évre is akár, amibe beleszámít mindent, amit korábban tárgyaltunk.

Ne feledje, ha alacsony összeget mond, azt sokkal nehezebb lesz feltornáznia a bértárgyalás során, mint egy magasabb összegből engedni.

Bértárgyalás

A bértárgyalás olyan, mint bármilyen értékesítési tárgyalás. Adott két fél, akiknek alapvetően ellentétesek az érdekeik: az egyik minél többet szeretne kapni, a másik minél kevesebbet adni. Jó esetben, két szélső nézőpontból közelítenek olyan megoldás felé, ami mindkét félnek megfelel.

Ahhoz, hogy sikeresek legyünk a bértárgyaláson, már beszéltünk róla, előzetesen fel kell készülnünk. Információkat kell gyűjtenünk a bennünket érintő munkaerőpiaci fizetési trendekről, és tisztázni kell magunkban a saját fizetési igényünket.

Ahhoz, hogy a bértárgyaláson elérjük, amit szeretnénk, ez még kevés. Lehet, hogy a bértárgyalást nekünk kell kezdeményezni, mert a cég ezt nem teszi meg. Szükség van kezdeményezőkészségre, bértárgyalási stratégiára és nyilván tárgyalási készségre, amivel sikerre visszük az elképzeléseinket.

Mindez tanulható és gyakorlással fejleszthető. Tudom, hiszen hosszú évek óta foglalkozom vezetőfejlesztéssel, tanítom a tárgyalástechnikát. Akár két-három találkozás alatt olyan szintre lehet hozni a tárgyalási készséget, hogy a bértárgyaláson képes elérni, amit szeretne.

Tipp:

Ha valamihez igazán érdemes tanácsadót, coachot igénybe venni az álláspályázás során, akkor az az állásinterjúra való felkészülés, és azon belül is a bértárgyalás. Az ön befektetése, amit a szakembernek fizet, már az első fizetésével megtérülhet.

Az Állásinterjú haladóknak című könyvemből elméletileg megismerheti a bértárgyaláshoz szükséges tudnivalókat, és több konkrét mintaválaszt is olvashat, melyek alapján kidolgozhatja a saját válaszait. Elméletileg kiválóan fel tud készülni a könyvből.

A gyakorlatban pedig tudok önnek személyesen is segíteni. A tárgyalási készség viselkedésminták és kommunikációs fordulatok összessége. Ha gyakorlatra tesz szert ezek alkalmazásában, egyre magabiztosabbá válik. Ezzel párhuzamosan a félelmei átfordulnak egy olyan érzésbe, amit pozitív izgalomnak nevezek. Ettől kezdve alig várja, hogy megmutassa, a legjobbat hozza ki magából.

Ismerje meg a karrierszolgáltatásaimat, és forduljon hozzám bizalommal, ha fejleszteni szeretné bértárgyalási készségeit.

Ha úgy gondolja, hogy a cikkem hasznos lehet másoknak is, kérem, ossza meg a közösségi médián.